Paroles et Musique Patrick Bruel Traduction : Sophie Schadlisch
Becsapnálak
Hogyha azt mondanám, hogy nem gondoltam rá,
Hogyha azt mondanám, hogy nem akartam az utcája nevére emlékezni
Hogyha, szerelmem, azt mondanám, hogy semmit nem éreztem
Egyetlen néma szavát nem hallottam,
Hogy nem mosolyogtam a csendessége alatt,
Becsapnálak,
Becsapnálak
Gyorsan, zuhanok,
Rám nézel majd,
Lent leszel majd,
Hogy megmutassad az utat, amelyiket keresem,
Ahova nem megyek
Gyorsan, zuhanok
Mint egy paprikajancsi zsinór nélkül
Túl szabad és túl törékeny
Keresem a kezedet a felhökben
Hogy elkergessem a képét
Becsapnálak,
Hogyha szemem sarkából Rád néznék
És mondanám, hogy nem érdemes sírni,
Hogy ez a lány csak elhalad
Becsapnálak
És mégis magamat csaptam be
Amikor azt hittem, hogy védve vagyunk,
Hogy erösebbek vagyunk mint az élet
De ezeket nem lehet elöre tudni
Gyorsan, zuhanok
Lent leszel majd
Fogsz majd rám várni
Hogy megmutassad az utat, amelyiket keresem,
Hogy visszavigyél engem Hozzád
Gyorsan, zuhanok
Mint egy paprikajancsi zsinór nélkül
A történetünknek vége
Keresem a kezedet a felhökben,
Hogy ne lapozzam át az oldalt
Becsapnálak,
De ki másnak tudnám ezt elmesélni
Most anélkül, hogy megsértödjél
A csend néha rosszabb
Gyorsan, zuhanok
Lent leszel majd
Összeszedsz majd
Hogy megmutassad az utat, amelyiket keresem,
Hogy visszavigyél engem Hozzád
Gyorsan, zuhanok
Mint egy lopós madár
Akit szíven találtak
És aki még mindig azon gondolkozik,
Hogy miért repült arra
Paroles et Musique Patrick Bruel Autre Traduction : ?
Hazudnék neked
Ha azt mondanàm ,hogy arra emlékeztem
Ha azt mondanàm ,hogy nem akartam
Az utcàja nevét megjegyezni
Ha mondanàm
Szerelmem nincs ilyen érzésem
Az elhallgatàson semmit se értettem
Ebben a csönben
Nem mosolyogtam
Hazudnék neked
Hazudnék neked
Siess, zuhanok
Nézel-e majd ràm
Lent vàrni fogsz-e ràm
Hogy magaddal vigyél ahova én nem tudok
Ahova én nem megyek
Akkor siess,zuhanok
Mint egy papir figura kötelek nélkül
Ki tùl szabad , tùl érzékeny
Keresem a kezed a felhök között
Hogy a képét eltöröld
Hazudnék neked
Ha a szemedbe mondanàm
Nincs okod a könnyed hullatni
Azért a lànyért ki elhaldt
Hazudnék neked
Ahogy magamnak hazudtam
Amikor biztonsàgunkban hittem
Minket az életnél erösebbnek véltem
De mindezzekröl
Semmit se se tudunk
Siess, zuhanok
Lent vàrni fogsz-e ràm
Megvàrsz-e engem
Hogy magaddal vigyél ahova én nem tudok
Hogy visszatérits hozzàd
Akkor siess,zuhanok
Mint egy papir figura kötelek nélkül
A mi történetünk elvonul
A kezed keresem a felhök között
Hogy ne lapozzuk tovàbb
Hazudnék neked
De nem tudom kinek mondhatnàm el
Annélkül hogy hütlen lennék
Néha a csönd rosszabb ennél
Siess, zuhanok
Lent vàrni fogsz-e ràm
Megvàrsz-e engem
Hogy magaddal vigyél ahova én nem tudok
Hogy visszatérits hozzàd
Siess, zuhanok
Mint repülö madàr
Aki sebbzet , sziventalàlt
És még kédezi magàt
Miért erre jàrt
Paroles et Musique Gérard Presgurvic Traduction : Sophie Schadlisch
Mindannyian elmentünk, június vége volt
Átöleltük egymást, kezet fogtunk
Egy mindenkiért, mindenki egyért
És utána mindenki ment a vonatjához
Mindannyian féltünk
Megesküdtük egymásnak, a kezünk a szívünkön,
Hogy még tíz éven belül találkozunk
Újra láttuk egymást és most
Néha meghívjuk egymást
Akkor is, hogyha néha kíméljük egymást
Azt mondjuk, hogy persze, hogy emlékszem
De egyre kevesebbet tudunk
Nem sértödtünk meg
Pontosan tudjuk, hogy nem lehet megváltoztatni
Ez az élet
Ez az élet
Ez az élet ami megváltoztat minket és elrontja
A nagy terveinket
Ez az élet
Ez az élet
Ez az élet ami dönt és ráncokat visz
A szemünk és a szívünk köré
Mire jó ellene tenni
Csak elvesztjük az idönket
És ha ránézünk az óránkra
Hirtelen megértjük
Vannak akik csináltak gyereket
Vannak akik azt mondták én várok
Mindannyian szerettünk nöket
Mindannyian találtunk kedvességet
Mindannyian lettünk valaki
A saját környékünkben vagy messzebb
Természetesen elvesztettük egymást
De ezt nem neveztük vesztességnek
Beszéltünk a nevekröl
Egymás karjaiba estünk
Nem mertünk nemet mondani
Igent mondtunk amikor nem kellett volna
Ez nem tartott vissza minket attól,
Hogy tovább szeressük egymást
Az életnek
Az életnek
Az életnek ami megváltoztat minket és elrontja
A kis terveinket
Az életnek
Az életnek
Az életnek ami dönt és ráncokat visz
A szemünk és a szívünk köré
Nem érdemes valamit elöadni
Semmit nem használ
Minden nap elteltével arra tanít,
Hogy lehet játszani anélkül, hogy színészek lennénk
Mire jó ellene tenni
Semmit nem használ
Minden nap elteltével arra tanít,
Hogy mindannyian ugyanazon az úton haladunk
Egy csillagos éjszakán A kikötő, Tunisz A vitorlafehér – Asszonyok – fátylai
A legyező szele Az asztal, nagyapád A kezében fogott Jázminos illatok Ó, Café des Délices
